A közösségi értékhatárt (nagyságrendileg 5 millió eurót) meghaladó értékű beruházások esetén kötelező építési fedezetkezelő igénybevétele. Felek döntése alapján önkéntesen is választható
Több vagy tagoltabb szintű alvállalkozói struktúra esetén javaslom a Fedezetkezelés intézményét alkalmazni akkor is, ha a beruházás összértéke egybeszámítva nem éri el közösségi értékhatárt (nagyságrendileg 5 millió eurót).
Lehetséges előnyök: Átláthatóság, transzparencia, indokolatlan Megrendelő vagy Fővállalkozói levonások vitatása, ezzel kivédheti az elhúzódó jogvitákat vagy indokolatlan fedezeti veszteséget.1 Szenzitív beruházó esetén kellő gondosságra utal, hogy gondoskodott arról, minden szereplő ki legyen fizetve.2
Az építtetői fedezetkezelés az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő, nagyfokú biztonságban kezeli az egyes alvállalkozók teljesítési ellenértékét.
A fedezetkezelés egyes részletszabályait az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet írja elő.
- ellenőrzi a teljesítésigazoláson és a fővállalkozó által kiállított számlán szereplő adatokat, nyilvántartja a fővállalkozónak fizetendő számlák esedékességét, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartást kezeli, figyelemmel kíséri a fővállalkozó és alvállalkozók nyilvántartási kötelezettségének teljesítését, az alvállalkozói teljesítések kifizetését, a teljesítésigazolásban elismert és az elektronikus rendszerben rögzített összeget a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére a kiállított számla szerinti esedékességgel
kifizeti, amennyiben a fővállalkozó kivitelező teljesítésében részt vevő alvállalkozó(k) által teljesítésigazolás alapján számlázott összegeket a fővállalkozó már kiegyenlítette. visszatartja a ki nem egyenlített követelések összegét és azt haladéktalanul kifizeti a teljesítésigazolással elismert, de ki nem egyenlített követelés jogosultjának, ↩︎ - Ellátja a Korm. rendeletben előírt további feladatokat. ↩︎